Sziasztok,

a mai hazai hétfőben ismerjétek meg Weisz Juditot, a m á k DESIGN alapítóját.
Judit, végzettsége szerint szociálpedagógus. Dolgozott is a szakmájában, majd éveken keresztül, mint HR-es tevékenykedett Magyarországon. 2015 év elején költözött külföldre, s azóta több területen kipróbálta magát. A teljesség igénye nélkül: dolgozott már egy utazási irodánál tanácsadóként, volt barista, cukrász, food truckban eladó és jelenleg séfként dolgozik Judit. 

Wao, nagyon hosszú utat jártál be, már ilyen fiatalon, hogy jött mindehez a m á k? 
A m á k DESIGN ezen a néha kissé rögös úton született meg. A vendéglátás pörgő, stresszes világából nagyon nagy szükségem volt időnként elmenekülni, kellett egy kis egyedüllét, relaxáció,  hogy töltődni tudjak. A festést nem utolsó sorban terápiaként is használtam, hogy ‘megszabadjuljak’ a kialakult depressziómtól.

A mai napig élesen él bennem, amikor pár évvel ezelőtt a Made by you-ban jártam Budapesten,és ott 4 órán keresztül festegettünk a barátnőmmel. Annyira ki tudtam kapcsolni, hogy egyáltalán nem járt az agyam semmin  4 órán át. Hihetetlen élmény volt. Ahogy elkezdtem csinálni a bögréket ez az érzés visszajött, és rájöttem, hogy ez az, amire nekem, igazán szükségem van.

Nagy rajongója vagyok a slow életmódnak, abszolút hiszek benne, hogy ez a rohanás, ami a mai ember mindennapjait jellemzi senkinek sem tesz jót, s egy idő után csak megbetegit mindenkit. Én a m á k DESIGN-nal próbálok lassitani magamon, kikapcsolni és megélni a pillanatot.

És miért pont bögrékre kezdtél el festeni?
Már régóta érdeklődöm a kalligráfia iránt, rengeteg ilyen oldalt követek az Instagramon, s egy idő után elkezdtem otthon próbálgatni, hogy milyen is ez a gyakorlatban. Először csak papirra irkáltam, leginkább filccel, illetve ecsettel, aztán valahogy jött az ötlet, hogy mivel van otthon üveg- és porcelánfestékem megfestek egy-egy bögrét, befőttes üveget. Aztán a bögre festés valahogy nagyon megtetszett. Olyannyira, hogy kitaláltam, hogy mostantól csak bögrén szeretnék alkotni.

Mit takar a név? 
A név az én becenevemből jött. Amikor már festettem a bögréket és kitaláltam, hogy elkezdem árulni őket egy oslói kézmüves piacon, akkor jött a kérdés, hogy mi legyen a név. Mindenféleképp szerettem volna, ha kicsit benne vagyok, mert azt gondolom, hogy a bögrékben is benne van az én személyiségem, a stilusom, az amilyen én igazából vagyok. Az egyik kedves barátom mindjárt rávágta, hogy hát miért nem lesz mák? Ez abszolút én vagyok, és egyébként jól is hangzik, még az Ő külföldi fülének is. :) Hát igy jött a mák DESIGN.

Oslóban élsz jelenleg és van egy teljes idős állásod is a m á k DESIGN mellett, hogyan tudod összeegyeztetni a munkát a vállalkozással?
Néha nem könnyü. -mosolyog- Aki dolgozott már a vendéglátásban, az tudja, hogy nem egyszeru feladat , igy nyilván nekem is vannak napjaim, amikor nagyon elfáradok és nem tudom rávenni magam az egész napos munka után, a bögre festésre, mert egyszerüen nem tudok rá koncentrálni, ami rendkivül fontos. Ha fejben nem vagyok ott, akkor a festés sem megy úgy. Szerencsére ott vannak általában a hétvégék, amikor egy pihentető alvás után már alig várom, hogy neki álljak reggel a bögréknek.
Ez nekem egyfajta terápia is, a stresszes, rohanó és ezáltal nekem nagyon nehezen ‘emészthető’ világból kicsit elmenekülök egy nyugodt szigetre, ahol senki nem idegesit, sürget, zavar. Természetesen nem gondolom, hogy ez nagyon hosszú távon fenntartható - a vendéglátást nem nekem találták ki, erre már rég rájöttem-, de nyilván megvannak a célok, hogy mit miért teszek most úgy ahogy.

Hogyan készül egy bögre? A fentemlített videókon kívül tanultál kalligráfiát vagy csak nagyon jó a kézügyességed?
Először abszolút autodidakta módon jött a kalligráfia - ahogy azt irtam előzőleg is - rengeteg Instagram felhasználót követek, akik kalligráfiával, tipográfiával foglalkoznak, s elkezdtem gyakorolni. Aztán teljesen véletlenül jött egy lehetőség még az előző munkahelyemen, hogy részt tudtam venni egy 4 napos kalligráfia workshopon, mert valaki lemondta a részvételt. Ott az ‘English Roundhand’ vagy másnéven ‘Copperplate’ (magyarul kb. Angol folyóirásnak forditható le) tipust tanultuk egy nagyon tehetséges spanyol grafikus sráctól, és ez a tipus nekem azóta is a szivem csücske.
A copperplate szerintem a tipikus értelemben vett gyönyörü kézirás, amihez nyilván évek, évtizedek és rengeteg sok gyakorlás szükséges, hogy valaki teljesen el tudja sajátitani és tökéletesen reprodukálni. Szóval ezután a kurzus után indult el a lavina, teljesen rákaptam a kalligráfiára és a kézirásra.
Azóta volt még egy workshop ahol részt vettem, ott az Italic betütipust tanultuk, ami ugyancsak nagyon szép és ami különösen tetszik benne, hogy rengeteg féleképp variálható.

Minden bögre megfestése általam, szabad kézzel történik. Nem használok sablonokat, nincsenek nyomdázott, vagy nyomtatott betük. A festék kimondottan üvegre és kerámiára specializálódott, igy kiégetés után tartóssá válik, mosogatógépben is mosható (max. 60 fokig).

A biztonságos szállítás kérdése nehéznek tűnik még országon belül is, de országok között hogyan tudod megoldani, hogy épségben oda érjenek az elkészült bögrék?
Igen, a szállitás még egyelőre eléggé döcögősen megy, a törékenység miatt nem nagyon merem postázni őket, de igyekszem kitalálni erre is valami megoldást. Norvégiában általában piacozni szoktam, igy ott nincs gond a szállitással, én telipakolom a bőröndöm és azzal megyek ki a piacra, vigyázva minden egyes léptemre, hogy nehogy bajuk történjen a bögréknek. -haha-

Magyarországra kézipoggyászban szoktam én vagy a szüleim, vagy egy-egy nagyon kedves barát által elreptetni, ott pedig általában a szüleim, illetve ritkán én magam adom át a megrendelőknek személyesen Budapesten.

Melyik volt a legelső bögréd amit elkészítettél?
Hú, ez egy jó kérdés, de azt hiszem, hogy a legelső két bögrém, amit ki is égettem azok a ‘professional bookworm’ és az ‘I shoot people’ voltak, amiket a nővéremnek és a férjének adtam. 

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
2018-ban teljes gőzzel szeretném a bögrézést csinálni, tervben van az is, hogy csak részmunkaidőben fogok másik állást vállalni, hogy minél több időm és energiám legyen a saját kis üzletem épitgetésére. Oslói kézmüves piacokra is szeretnék ismét járni, mert ez az utóbbi hónapokban idő és leginkább energia hiányában szinte teljesen elmaradt. Nagyon szeretném oslói és budapesti designer shopokban, kisebb kávézókban árulni a bögréket, hogy minél több hazai és külföldi vásárlóhoz eljussanak. Célom az, hogy tagja legyek egy olyan közösségnek, akik nem a kinai tömeggyártott szuvenirek árusitását/megvételét népszerüsitik, hanem a kézmüves, minőségi és nem utolsó sorban hazai tervezők által készitetteket.

Szerintem ez egy nagyon szép dolog, s ha külföldre látogatok és van rá lehetőségem, akkor én is ilyen termékeket keresek. Nekem sokkal jobb érzés kis tervezőket, helyi embereket támogatni, akik szivvel-lélekkel készitik a termékeiket. 

Köszönjük szépen a betekintést a birodalmadba és sok sikert kívánok 2018-ra! 
További csodás képekért kövesd a m.á.k. DESIGNT Instagramon is!